Mindenkinek vannak álmai, nekem is. Csak én tudom, hogy az enyéim soha nem válnak valóra. De ebben a legrosszabb az, hogy nem tudom feladni őket. Hiába vagyok tisztában azzal, hogy soha nem érem el őket, mégis kétségbeesetten kapaszkodom a magam által alkotott illúzióba. Reménykedem, és ajkamba harapva kapkodok a kezeimből kicsúszó esélyek után. Nem sírok, nem tudok. Csak győzködöm magam, hogy semmi sincs veszve, miközben saját magam veszítem el. De hogy szabaduljak meg a vágyaimtól, ha azok jelentik az életemet? Ha eldobom őket, akkor az utolsó reményem is elszáll. De ha nem teszem, akkor évek múltán jövök rá, hogy egy hamis, magam épített mesevilágban éltem, és semmim sem maradt. Mindkét megoldás megöl. Egyik előbb, a másik utóbb, de ugyanazzal a módszerrel.
-

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Feliratkozás: Megjegyzések küldése (Atom)

 Sziasztok! Ahogy láthattátok, az utóbbi pár napban (ismét) nem fértetek hozzá a yt. csatornám videóihoz, se a blogomhoz. Erre egy ismerősöm...

  • T-ara ~ Day by Day magyar fordítás
    Az ölelésem megóvott téged... Az enyém, kit mindenki eldobott. Szerelem... Nem látom a sötét alagút végét... Én is félek. Mint  si...
  • 무슨 소리 야? 욕?!
    Sziasztok! :) Mielőtt belekezdenék a bejegyzésbe, elmondanám, hogy ez nem mindenkinek fog tetszeni.  Ha érzékenyen érint titeket ...
  • Ikimono Gakari ~Blue Bird magyar fordítás
    Mint ahogy egyszer mondtam ha megtanulok repülni, akkor soha nem jövök vissza A célom az a kék, kék ég Még mindig nem tanultam meg mi is az ...