Az ajkaid még mindig remegnek
Az eső megállás nélkül esik
És a könnyeim követik a példáját...
Ingatag, ingatag a szívem megdöbbent
Áramlik, áramlik az esőcseppek hullanak rám
De rendben leszek, jól leszek
Nem akartam tudni milyen a búcsú...
Mint ez a búcsú, búcsú, búcsú
Igen búcsú... csak elfordulsz , és elhagysz?
Ez annyira fáj... Vissza fogok fizetni mindent
Csak hagyj el
Nem akarom azt mondanni, hogy jól leszek
A szíved már megváltozott
Én pedig sírok
Kérlek ne menj el!
Ha ezt tudom az elejétől fogva
Ez a szakítás nem jön el...
Azt hiszem, jobb lesz törölni az összes üzeneted
El kell felejtenem az összes emlékem rólad
A rememgő szívem...
Viszlát
A remegő szomorú szívem...
Viszlát
Én rendben leszek.. én jó leszek
Nem akartam tudni, hogy mi a búcsú
Mint ez a búcsú, búcsú, búcsú
Igen búcsú... csak elfordulsz , és elhagysz?
Ez annyira fáj... Vissza fogok fizetni mindent
Csak hagyj el
Nem akarom azt mondanni, hogy jól leszek
A szíved már megváltozott
Én pedig sírok
Kérlek ne menj el!
Emlékek melyek csak könnyek
Emlékek, melyek csak hegek
Nem szeretem az ilyen szerelmet
Ne nézz rám, ne hívj
Soha ne keress többé
Csak hagyj...
Végül...megint sírok
A könnyek kicsordulnak , sírok
A szívem ugyanúgy sír...még mindig sír
Sziasztok! :) Mielőtt belekezdenék a bejegyzésbe, elmondanám, hogy ez nem mindenkinek fog tetszeni. Ha érzékenyen érint titeket ...
Sokan vannak, kik támogatják, tisztelik, gyűlölik, ahogy a koreaiak kinéznek. De egy ponton mind felteszik a kérdést: az ő életstílusuk ...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése