Alice Nine ~ White prayer magyar dalszöveg

Fehér ima


Annyi hazugság... annyi fájdalom.
A fülem még mindig cseng...
A magányos éjszakák hangja a csendben
Az élet értelmének a keresése...
Az emberiség ürességében
Megőrizni a leggazdagabban megfestett képet önmagunkban

Mióta nem érzek semmit sem?

És csak sírok szerelemmel a szívemben
Bizonyára el fogjuk felejteni
Ezt a világot, mely nem a valós, csak egy szürke festmény.
Míg mi csak alszunk, és alszunk... az ébredés soha nem jön el.
Most, ezzel a kézzel... fordítsd el a kulcsot.

Fekete vagy fehér, ékkő vagy kavics?
Ez a tehetetlenség is megnyerő.
Ha te is tehetetlen vagy, kívánd valakitől,
Kérlek ments meg, ezzel a fehér rózsával.
A fájdalmon is lehet osztozni.
Erőt akarok, hogy képes legyek megtenni.

Neked, ki már rég elfelejtetted, mit is akartál...

És csak sírok szerelemmel a szívemben
El akarom mondani neked.
Még a szomorú dalok sem haszontalanok.
Míg csak alszunk, és alszunk,
Az ébredés soha nem jön el.
Most, ezzel a kézzel, fordítsd el a kulcsot.

Nem számít mennyi szín halmozódik fel
Én olyan maradok, amilyen vagyok.

És csak sírok szerelemmel a szívemben
Bizonyára el fogjuk felejteni
Ezt a világot, mely nem a valós, csak egy szürke festmény.
Míg mi csak alszunk, és alszunk... az ébredés soha nem jön el.
Most, ezzel a kézzel... fordítsd el a kulcsot.