Alice Nine ~ gemini magyar dalszöveg
A táj továbbra is csak olvad
Már nem vagyok képes érezni semmit sem.
Bárhogy is vágyakozom utánad
Most mindent a múltamban kell hagynom, magam mögött.
A hangom nem ér el többé.
Még az árnyékod is elvesztettem.
A táj továbbra is csak olvad
Miért van az, hogy az emberek folyton útkereszteződéshez érnek,
Gyengéden megérintik a mellkasukat, de nem képesek érezni semmit?
A több millió névtelen között, élünk, és halunk meg.
De mégis találkozhattam veled.
A vízcseppek, és könnycseppek átterjednek az örökkévalóság közepéig.
A tiszta mosolyod még mindig a szívem mélyén lángol.
Az emlékeimbe zárva.
A végtelenségig fogok melletted zuhanni.
Ahogy a nap lehanyatlik, a madarak az új jövő felé szárnyalnak.
Csak a szeretett emlékeim melyeken ketten osztoztunk.
Csak ezek kapcsolnak már hozzád.
A világban, mely aranyló sötétségben úszik.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Sziasztok! Ahogy láthattátok, az utóbbi pár napban (ismét) nem fértetek hozzá a yt. csatornám videóihoz, se a blogomhoz. Erre egy ismerősöm...
-
Sziasztok! :) Mielőtt belekezdenék a bejegyzésbe, elmondanám, hogy ez nem mindenkinek fog tetszeni. Ha érzékenyen érint titeket ...
-
Az ölelésem megóvott téged... Az enyém, kit mindenki eldobott. Szerelem... Nem látom a sötét alagút végét... Én is félek. Mint si...
-
Miért utálom a BTS-t? Ez nagyon érdekes kérdés, amit már vagy százszor felvetettek nekem. Eddig nem igazán óhajtottam válaszolni, de m...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése